*_*

ÖTÖS INFÓVIZSGAA *-*
jómi?
1.nek lettem készen x3
legalább unatkozhatok...xd lehet szándékosan lassabban kellett volna írnom, akkor most nem unatkoznék.
de legalább van zene. Ez is valami =D
És most ismét kicsit szertelenebbül írok. Vajon miért?...
Egyszerűen unatkozom. És ilyenkor miért ne? alapon.

Önismeret kiskalapban 1.

Végül is, a Zöldalmás egy egyszerű blogocskából mentálhigénés szarrá alakult a tanév során.

régi bemutatkozásom:
"14 éves vagyok. Kedves. Szerény. És az egómsetúlnaagy =DD...
Igazi nevén nezevze Cintia. (ugyemijentréé -.-?)
Hátőő...nemvagyok valami magas, olyan 168cm körül. Testalkadilag..nos...hódfiling az megvagyon X'D... 
Barna rövidhaj. Vörös frufru. Zöld szem, vagy zöldesbarna, fogalmamnincs...
Öltözködési stílusom pedig...hátő...sajátos^^ (v stílustalan O.O??) (najónem nagyoniss egyedi jelenségvagyokéén =D)"

és most ez vagyok én:

Cyntie Dred, 15 éves. Magamat naívnak, kissé érzelgősnek, de becsületes, szókimondó embernek tartom. Sokan vélnek aranyosnak, és bennem van erősen a kétszinűség. Ez eléggé ellent mond az előzőnek említett becsületességgel, de inkább úgy fogalmaznék: Elvi kérdéseimben becsületes (magamról sosem hazudok), másokkal szemben néha gerinctelen és kétszinű. (ez inkább sajnos szerelmi kapcsolataimra jellemző, barátokat nem árulok el)

Magasságom 165 cm, testalkatom nem tartozik senkire.

Jelenleg félhosszú barna-platinaszőke hajam van, barnás kék szemem. 

Szeretem a divatot, szeretek öltözködni. Sokféle zenét szeretek, de inkább underground, vagy alter kategóriákban. Nem szeretem a pop-ot, rap-ből inkább az értelemmel rendelkező, találó háttérzenéjű darabokat értékelem.

Veszett őrületem a Hello Kitty. Rengeteg holmim Hello Kittys, és egyszerűen imádom *-*

Szeretem a történelmet, főleg a WW2-őt. Szeretem a japán kultúrát, és az animéket.

Lényegesen eltér, nemde? =)

Szerintem nem is a tartalomban, a formában van jelentős változás. A 2. bemutatkozásomra sokkal büszkébb vagyok =D

Bejelentés

naheló.

Elég régen írtam ide, nem?
Bepótolom.
Bevallom, a felére nem is emlékszem...annyit tudok, hogy mint tehetségem mutatja, királyul bekavartam magam alatt a szart. Megint. Elcsesztem 1 valaki életét, most ehetne a bűntudat.
Sajnos teljesen békébe hagy a drága, és vígan, boldogan élem életem.

Művészi szinten csinálom ezt...kicsit undorító.
Undorítónak találni magunkat nem épp kellemes. De hát ez van.
Én ennek ellenére boldog vagyok, élem az életem ahogy tudom, közeledik a ballagás, ettől most bezsongásdi van. Elvagyok a napjaimon, hála a végre kialakult baráti körömnek.
Végre igazi, tényleg normális barátokra leltem =)
Nagyon kár ebből a szempontból, hogy elballagok...Petra Pécsre meg, Gina itt marad Pécelen, de attól még nem tudok egész nap rajta csüngeni, Zsófi visszaköltözik 14.kerbe.
A csúcspont a szülinapom lesz, ami remélem jól fog eltelni, és VÉGRE MINDENKI BÍRNI FOGJA A MÁSIKAT. Különben nem tudom hova szaladok...

Észrevettétek, hogy sokkal komolyabban írok?
Fura, nem? Engem is meglep.
A minap elgondolkodtam sok mindenen. A régi én teljesen más volt...életvidám, mosolygós és túlzó. Mindenben túlzott, túl sokat nevetett, keménykedett, sírt...(evett).
És, szinte nem ismerek önmagamra.

Ezért eldöntöttem, hogy 8. elején elkezdtem a Zöldalmás Gumihód naplóját, 8. végével lezárni óhajtom.
Miért?...
Azért mert már a Zöldalmásban nem ismerek önmagamra. Ez volt ő, most ez vagyok én. Mint két külön személy...ez az év nagyon komollyá tett, határozottá, kissé naivabbá, hogy lesz még szebb jövőnk.
A blogolásnak nagyon sokat köszönhetek. Megtanított, hogy nem bántó módon hogy adjam ki magamból a feszültséget. Elvégre nem túl szép dolog a nyers utálatomat, főleg blogon nevesíteni, valamint nem az erőszak az, amitől az ember le tud nyugodni. Nekem a lenyugváshoz elég 1 kistányér eper, egy üveg víz, és egy blog.

Természetesen az oldal megmarad, ismerjétek meg Zöldalmást, olvassátok el figyelmesen, majd ha végére értek a 2011 június 21-ei bejegyzéssel, szépen kattintsatok át az ott publikált linkre.
=)